Rob Thurman írta ezt az érdekes könyvet, amit az elolvasása óta nem is tudok elfelejteni (nem rossz értelemben). Az egyetlen nagyobb bajom vele, hogy különösebben története nincs. Van egy testvérpár, az idősebbik Niko és a kisebbik Cal. Sajnos a teljes nevükre nem emlékszem, pedig Cal neve valamilyen darabban is volt, amit a könyv megemlít, de mindegy. Niko meg azt hiszem Nicolas, de ne kövezzetek meg ha rosszul emlékszem. 1 éve biztos meg van már, hogy a kezemben volt. Szóval van ez a testvérpár...és végülis ennyi. Na jó nem, mert még annyi van, hogy Cal valami fél lény és üldözik őt a fajtabeliek vagy nem tudom kik és a bátyjával menekülnek, de eddig se volt nyugodt életük, úgyhogy ez számukra nem nagy változás, így én sem éreztem különösebben azt, hogy na ez most más lenne, mint egy hétköznap a számukra. Nem éreztem, hogy lett volna valami fantáziadús sztori. Amúgy ezen kívül még érdekesség, hogy szinte minden mágikus lényt belepréseltek ebbe a könyvbe. Csak hogy párat említsek: Vámpír, troll, farkasember meg valami mumusszerű izé is. x) Ezt is bírtam, hogy mindent találsz benne, ami szem szájnak ingere. Van még benne egy Robin nevű csávesz (most nem ugrik be milyen lény), de róla az maradt meg, hogy enyhén homokos xD De azt is úgy állítják be, hogy ne lehessen túlzottan komolyan venni, inkább olyan vicces.
Jah, majdnem elfelejtettem figyelmeztetni a népet. :D Pornó ugyan nincs benne, de az író eléggé lazán fogta a gyeplőt a szókincs terén, úgyhogy senkinek ne koccanjanak össze a szemei a meglepődöttségtől, ha nekiáll a könyvnek és trágárságot talál benne. Én mondjuk eléggé meglepődtem. O.O Az Éjvilág előtt még nem olvastam olyat, amiben egyáltalán káromkodás lenne, nemhogy ilyen mértékű, de én ezt nem rovom fel hibának. Először talán fura, de a könyvnek ez adja meg azt az egyedi stílust, ami miatt egy jó darabig emlékezhetünk rá.
Elég rég olvastam és azóta egy csomó könyvön átrágtam magam, így konkrétat nem tudok mondani, hogy milyenek a leírások, de arra emlékszem, hogy ha nem veszünk el a sorok között, akkor nem kell visszaolvasni, hogy na ez hogyan is volt, mert elég tisztán leírja az események sorát.
Na még gyorsan a borítóról annyit, hogy nagyon tetszett, szerintem szép és passzol a könyv stílusához. Éééés ennyih :D Kifújt. Igen, sajna ezt a könyvet nem fogom halálra ócsárolni, mert engem annyira magával ragadott, hogy tudnék mit mondani, de nem teszem. :P Minden benne van, amit szeretek egy könyvben: vámpírok, poénok és...egy szőke hapsi. xD Bocs, más hírtelen nem jutott eszembe. Szóval tömören: Ha van pár szabad napotok/órátok, akkor vegyétek meg és álljatok neki olvasni. Nem valószínű, hogy megbánjátok. A történet karakterei között vannak ugyan idegesítőek (érdekes, hogy én pont a vámpírcsajt utáltam x) meg azt a jövendőmondó kislányt, de őt csak azért, mert sablonosnak éreztem), viszont ezek mellett vannak nagyon jópofa és érdekes szereplők is.

Tudtad?

Erről a könyvről én se tudok semmit, bocsi xD
(Amúgy most hajnali 4: 17 van, úgyhogy lehet, hogy ha alszok rá egyet megbánom, hogy így magasztaltam a könyvet x), de tényleg nem jutott eszembe semmi főbenjáróbűn, ígyis minden apróságba belekötöttem, sőt még a könyvbe is belelapoztam, de semmi...:/ Akárhogy is nézem kevés benne a hiba, mint kurvában az önérzet vagy Hitlerben a jóindulat, de örüljetek! xD Végre egy jó könyv!)